2014. július 29., kedd

Siket művészeti fesztivál Magyarországon


Pár nappal ezelőtt, 2014. július 21. és 26. között kapott helyet Vácott a nemzetközi jellegű Salvia Fesztivál. Az Európai Siket Művészetek és Kultúra Fesztiválját nyolcadik alkalommal, ezúttal kis hazánkban szervezték (egyébként kétévente rendezik: 2012-ben Tallinban, 2010-ben Ljubljanában, 2008-ban pedig Kijevben). Nagy öröm és büszkeség, hogy ilyen esemény kapott helyet nálunk! 

A fesztivál szervezői az idei rendezvénynek külön honlapot is készítettek, itt megismerhetjük a rendezvénysorozat születésének történetét és vezetőségét, a programot, a résztvevőket és szervezőket, sőt, képeket is találunk majd (ez a menüpont - érthető módon - még feltöltés alatt van). Kíváncsian várjuk őket!

2014. július 7., hétfő

Jelnyelv és gasztronómia?


Pár napja érdekes hírre akadtam: Torontóban (Kanada) hamarosan, 2014. július 23-án jelnyelvi étterem nyílik. A pincérek nagy része siket lesz, a vendégeknek is jelelve kell majd rendelniük. Ez a jelnyelvet nem ismerőkre is vonatkozik, de ők segítséget kapnak, hiszen rendelkezésre áll majd egy "jelnyelvi puska", egy könyvecske az alapvető kommunikációs formulákról, és arról, hogy a menüben mit hogyan kell jelelni. A hirtelen kultúrsokk elkerülése érdekében az étterem bejáratánál egy halló hostess fogadja majd a vendégeket, és eligazítja azokat is, akiknek még újdonság a jelnyelv. Az étterem közösségi oldala már most kész van, lehet követni az előkészületeket!



A jelnyelv és a gasztronómia ötvözésének ötlete remek, de azért nem újdonság. Több helyen nyíltak már (és valószínűleg páran zártak is) ilyen jellegű kávézók, kocsmák, éttermek.


Az egyik európai, máig működő ilyen hely a "Jel-kávézó", Café Signes, Párizsban. Itt vegyesen dolgoznak halló és siket felszolgálók, de a koncepció is kicsit más, mint a nemsokára megnyíló étteremben: a megfogalmazott cél a siket és halló kultúra egymáshoz közelebb mozdítása, egy halló-siket közösségi tér kialakítása.  

Café Signes
(forrás: http://www.outandaboutinparis.com/2012/11/two-thumbs-up-for-sign-language-cafe-in.html)

A Bolognában futó Senza Nome bár is ehhez hasonló, szimpatikus jelelő személyzettel, bár ők csak két éve nyitottak, de úgy tűnik, tartják a frontot. 

Senza Nome 
(forrás: http://lastefani.it/contents/uploads/2013/10/senzanome-e1380721621241.jpg)

Madridban, Spanyolországban is fellelhetőek egy jelnyelvi kávézó nyomai (Café de los signos), ahol ráadásul még jelnyelvi színházat is tartottak, a honlapja azonban már nem aktív. Talán anyagilag nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Kár, ez a "jelnyelv-kávé-színház" hármas illett volna leginkább a Kultúrsarokba.
Illetve úgy tűnik, nem ez volt az egyetlen siket-barát kezdeményezés a városban, ami hamar bezárta kapuit: az Equal Friendly nevű videódiszkó (többek között jelnyelvi tolmácsolt videóklippekkel) szintén nem élt többet egy-két évnél, annak ellenére, hogy sokan szerették, a bevétel mégsem bizonyult elégnek ahhoz, hogy érdemes legyen fenntartani.


Londonban már kicsit más a felhozatal: kávézás helyett inkább söröznek. Itt például a Deaf Lounge várja a kikapcsolódni vágyó siketeket és hallókat, jelelni tudó baristákkal. Láthatóan itt más hangulatra lehet számítani, mint az előző két helyen: hangsúlyosabb az ital-, mint az ételválaszték. Videó ITT

A britek földjén egyébként elég sok a siket kocsma, ezek azonban inkább rendszeres időközönként megrendezett klubok, állandó helyszínnel. Külön honlap foglalkozik azzal, hol és mikor gyűlnek össze egy-egy sörre a jelelni vágyók, ITT utána is lehet nézni. 

Deaf Lounge
(forrás: http://www.fancyapint.com/media/4b/62250_400.jpg)

A tengerentúlra visszatekintve:

A San Francisco-i Mozzeria étterem tulajdonosai siketek, és valódi olasz pizzériát vezetnek, láthatóan teljes odaadással, természetesen jelelni tudó pincérekkel. Ha kicsit közelebb lennének, már mennék is: ASL és étvágygerjesztő ételek garantálva. 



Akad még siket kávézó Kínában is, a Deaf House Café.

És bár a gyorséttermeket nem sorolnám a gasztronómia jeles képviselői közé, mégis emltésre méltó az az egyiptomi család, akik siketként, jelelve tartanak fenn KFC éttermet, és az alkalmazottak is siketek. 



A lista korántsem teljes, egészen biztos, hogy akadnak még hasonló vendéglátóipari egységek széles e világban. De mi a helyzet nálunk?


Magyarországon egyelőre nincs olyan állandó kávézó, kocsma, vagy étterem, ahol kifejezetten a jelnyelv használói lennének a célközönség (kivéve persze a siket szövetségek büféit, de lássuk be, azért az kicsit más, mint az eddig bemutatott helyszínek). 

Szekszárdon van egy étterem, ahol több hallássérült dolgozik (Ízlelő Étterem), a hely kifejezetten fogyatékossággal élőknek biztosít munkalehetőséget. Itt azonban nem a jelnyelv, hanem a fogyatékossággal élőkön való segítség áll a középpontban, ami nagyon nemes gesztus, viszont a jelnyelvi szórakozóhelyek piaci rését továbbra is nyitva hagyja. 


Reméljük, hamarosan akad olyan jelelő vállalkozó szellem, aki lecsap a lehetőségre!