Hobbiblog a jelnyelv világáról, a világ jelnyelveiről.
| Kép: Rezgős ébresztő |
 |
| Kép: A szájról olvasás rémei, Matt Daigle |
 |
 |
| Kép: |
A jelnyelvtanulók kálváriája
Hogy is kezdődött? Felfedezted a jelnyelv világát, és teljesen magával ragadott.
A jelnyelvórákon te voltál az eminens.
Megszállottan
nézted a Youtube-on a jelnyelvi videókat.
Időnként
siket rendezvényekre is benéztél.
 |
Tudtad, hogy megtaláltad az életcélod.
De ez nem volt mindig
így, megfizetted a tanulópénzt, és túlélted a jelnyelvtanulók kálváriáját. Hosszú út vezetett idáig!
Emlékszel, az
első jelnyelv órán hogy néztél a tanárra?
És az a mimika sem
jött valami könnyen.
De még mennyire, hogy nem!
Teljesen mindegy, milyen keményen próbálkoztál.
A jelgyakorlat
órákon mindent leírtál, hogy legalább az alapvető dolgokról tudj kommunikálni.
Emlékszel, amikor
először jeleltek hozzád?
Elfogott a
teljes pánik,
... mert még annyi
sem jutott eszedbe, hogyan jeleld, hogy „Szia”.
Úgyhogy
inkább bevetetted a „jolly joker-t”.
És mikor végre
sikerült eleget megérteni a beszélgetésből, hogy csatlakozhass,
... mindig úgy
érezted, hogy megzavartad őket.
És folyton attól rettegtél, hogy egyszer valaki majd így reagál,
...vagy így.
Ezért úgy csináltál, mintha értenéd.
Titokban meg azért imádkoztál,
hogy valaki mentsen már meg!
Aztán
eljött a pillanat is, amikor a világ összes tettetése sem lett volna
elég,
... és
elgondolkoztál, minek is csinálod ezt az egészet.
Már majdnem
feladtad.
Pedig végre
tökéletesen sikerült a mimikád.
Aztán eljött a csodás pillanat, amikor először értetted meg siketek párbeszédét,
... és alig
tudtad legyűrni magadban, hogy ne ezt csináld,
... vagy ezt,
... esetleg ezt.
(Az örömtáncot
inkább félretetted későbbre.)
Már túl vagy a mélyponton, napról napra fejlődsz.
De azért még hosszú út vezet a folyékony jelelésig.
Még mindig
szükség lehet néha arra a bizonyos „jolly jokerre” (csak legalább már
magabiztosabban csinálod).
Úgy érzed, bár
a Hallók világa a tiéd,
... de belépőt kaptál a Siketek világába!
.gif)