Korábban volt már szó a jelnyelvi ábécékről. A magyar jelnyelvben kétféle ábécé használatos, a fonomimikai, és a daktil. Egyéntől függ, ki melyiket használja, tolmácsként viszont érdemes mindkettőt jól ismerni.
A jelnyelvi betűzés, bár a betűk jeleinek száma véges, nem könnyű. Ha a jeleket jól is ismerjük, a jelértést sokat kell gyakorolni, és a kivitelezés során is felmerülnek nehézségek.
Ezekről találtam egy vicces, egyben hasznos videót. A példák - a humor és a szemléltetés kedvéért - eltúlzottak, de azért egy kicsit mindannyian magunkra ismerhetünk bennük :) Nézzük, melyek a leggyakoribb betűzési hibák.
"Hogyan NE betűzzünk?"
A "Visszafelé jelelő" jelenként maga felé húzza a kezét, így nehezebb megérteni - elvonja a figyelmet.
------------------------------------------------------------------------
A "Pattogtató" minden jel kivitelezése után leereszti a kezét, és a következő jel kezdéséhez újra felemeli, ezért a kézfej úgy mozog fel-le, mint egy pattogó kosárlabda. Jó kis vállgyakorlat, de a sok mozgás közt könnyen elvész a valódi tartalom.
---------------------------------------------------------------------
A "Faroltató" megpróbálja a térben a jeleket egymás mellé helyezni - az írott betűkhöz hasonlóan megjelenítve -, így a keze driftelő autóra emlékeztet. Mivel a kar nincs gumiból, előbb-utóbb elfogy a tér, és húzhatjuk vissza - vagy mehetünk utána.
--------------------------------------------------------------------------
A "Szemlélő" még kicsit bizonytalan a kezei kontrollálásában, ezért a biztonság kedvéért minden jelet szemből ellenőriz, hogy jól állnak-e az ujjai.
Nagyon becsülendő a maximális érthetőségre való törekvés, de azért jobb, ha bízunk magunkban és az ujjainkban! A tükör előtt gyakorlás egészen biztosan segít ebben.
--------------------------------------------------------------------------
Az "Arc-eltakaró", nevéhez hűen, jelkivitelezés közben takarja az arcát, ami lehetetlenné teszi a szájról olvasást, bizonytalanság-érzetet kelt. Próbáljuk az arcot inkább szabadon hagyni!
----------------------------------------------------------------------------
A "Padlóhoz beszélő" tenyere nem a beszélgetőpartner felé, hanem előre dől, vagy teljesen lefelé néz (a videóban az utóbbi). Ha nem akarjuk, hogy a partnerünk nyaka kicsavarodjon, inkább jeleljünk függőleges, elõre néző tenyérrel.
---------------------------------------------------------------------------
-------------------------------------------------------------------------
A "Bokszoló" annyiban hasonlít a "Pattogtató"-hoz és a "Tolató"-hoz, hogy szintén a vállizmaira edz jelelés közben: a jeleket előrefelé mozgatva kivitelezi. A lelkesedés fontos, de vigyázzunk egymás szeme világára.
----------------------------------------------------------------------------
A "Falnak beszélő" a "Padlóhoz beszélő" közeli rokona, de nem a föld felé, hanem oldalra forduló tenyérrel jelel. Maradjunk inkább a szemkontaktusnál, és jeleljünk a partnerünk felé.
--------------------------------------------------------------------------