A következő címkéjű bejegyzések mutatása: siket. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: siket. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. december 5., szombat

Deafula, avagy a siket Drakula


"Tudtátok, hogy Drakula gróf siket volt, és jelnyelven kommunikált?"
Nos, ez így, ebben a formában nem igaz. A filmvásznon viszont minden lehetséges!


Deafula - részlet a filmből
1975-ben készült egy olyan film (hol máshol, mint Amerikában), ahol Deafula 
(értitek, "deaf" + Drakula, és rajta kívül mindenki más is kizárólag jelel. Narráció sincs, a film nyelve teljes egészében az ASL, és a jelelni nem tudó közönség kedvéért külön szinkronizálni kellett. Rendezője Peter Wechsberg (alias Peter Wolf), aki egyben a címszerepet is alakítja. 
A filmből egy részlet online is elérhető, itt alább megnézhetitek, ha bírjátok a klasszikus horrort.


Deafula - részlet a filmből
...Vigyázat, horrorfilm!... 

Kiskorúak, gyengébb idegzetűek görgessenek inkább tovább! 



75' ugyan már régen volt, de a mai napig, sőt napjainkban is készülnek filmek, amelyeknek szereplői siketek, és jelnyelven zajlik a cselekmény. 
Tavaly itt a blogon is bemutattam egy teljesen jelnyelven zajló, 2014-es, cannes-i fesztiváldíjas filmet, ennek címe "The Tribe", vagyis "A Törzs". 


a filmről szóló cikket, ha korábban kimaradt volna. 


Források:
IMDB, Wiki, Youtube 

2015. július 5., vasárnap

Siketként a halló világban - tapasztalatok első kézből




Ha valaki nem hall, hogyan tanul meg beszélni? Ha megtanul, hogyan reagálnak rá az emberek? Milyen nehézségekbe ütközik az, aki hallássérüléssel vág neki az életnek, a tanulmányoknak? Mennyit számít a család és a környezet támogató hozzáállása? 

Ismerjünk meg egy siketen született fiatal hölgyet, akit a család és a barátok bátorítása, és a siketséget nem fogyatékosságként, hanem kommunikációs formaként tekintő hozzáállása sok olyan nehézségen átsegített, ami egy átlagos hallássérült számára gyakran marad áthidalhatatlan akadály. 



Hogyan segíthet a szülő fogyatékossággal élő gyermekének abban, hogy elégedett, sikeres felnőtt váljon belőle? És mit tanulhatunk ebből mi, átlagemberek? 

Rachel Kolb beszédét mindenkinek érdemes végignézni, akár hallássérült, akár nem. A videón magyar felirat bekapcsolható! 


Zsepit előkészíteni, vigyázz, kész, rajt!


2014. november 4., kedd

A világ egy siket festőművész szemével



Chuck Baird (1947. február 22.  – 2012. február 10.) amerikai siket festőművész volt, a De'VIA nevű siket művészeti mozgalom legjelentősebb alapítói közé tartozott. A mozgalom a siket kultúra esztétikáját tükrözi, ahol a vizuális művészetek siket szemmel láttatják a világot. Több, mint 35 éven keresztül alkotott, tevékenységei között szerepelt a festészet, a szobrászat, színészet, történetmesélés, és a tanítás. 

"Már nem azt festem meg, amit az emberek látni szeretnének. Magamnak festek. Ez a saját tapasztalataimról szól, az amerikai jelnyelv iránti szeretetemről, és arról, hogy büszke vagyok a siket kultúra hagyatékaira. Néha olyan munkáim is vannak, amelyek nem különösebben kapcsolódnak a siketekhez."

(forrás ITT)

Néhány kép tőle:






2014. március 24., hétfő

Túlélési útmutató - siketként a halló iskolában



Siket gyerek, halló iskola. Az integráció előnyei mellett sem lehet könnyű ez a felállás, főleg, ha egyedüli siket az osztályban az illető. És hogy mennyire nem egyszerű, arra következő cikkből is lehet következtetni. 

A "Deaf Culture Online" egy amerikai oldal, címe alapján is nyilvánvaló, hogy mi a fő téma. A szerkesztő, Mark Drolsbaugh célja az, hogy megossza a nagyközönséggel a siket és nagyothalló emberek tapasztalatait, szempontjaikat, és felhívja a figyelmet magára a siket kultúrára. Nagyothallóból fokozatosan lett siketté, a siket iskolák mellett halló intézményekbe is járt, majd a Gallaudet Egyetemen tanult. Tőle származik a következő "túlélési lista". Kicsit szomorkás, kicsit vicces, és érdemes a végéig elolvasni. 



"Hogyan éljük túl a többségi (halló) iskolát?

Számos, siket oktatással foglalkozó workshop-on elhangzott már, hogy a siket és nagyothalló tanulók számára továbbra is a többségi iskolába járás marad az elsődleges lehetőség. Még mindig úgy adják elő a dolgot, hogy ez a "legkevésbé korlátozó környezet". 
A legtöbb ember számára a "legkevésbé korlátozó környezet" annyit jelent: "Hurrá, nézd a kis Jancsit, milyen szépen elvan a hallók között!

Egy dolgot viszont elfelejtenek ezek az emberek: hatalmas a különbség a "valahol ellenni", és a "valahová tartozni" között. Már sokszor elmondtam, és továbbra is tartom: ha az ember "elvan", az is sok erőfeszítésbe kerül. Kimerítő, és nem ez az igazi megoldás, hiszen el kell hozzá nyerni mások jóindulatát. 
Valahová tartozni sokkal inkább megéri, mert ott akár vissza is üthetsz, önmagad lehetsz, és tudod, hogy elfogadnak. Ez az igazi, ami olyankor történik, amikor az ember az igazi társai között van. 

Sajnos ezt túl kevesen értik meg. Ha tehát halló iskolába járó siket vagy, és egyedül bújod a tananyagot, más területen sem sok segítséget kapsz majd, pedig ezek is ugyanolyan fontosak ahhoz, hogy jól érezd magad a bőrödben. 
Összeállítottam tehát egy listát arról, hogy Hogyan éld túl a halló iskolát. Gyakorlati technikákon alapul, amiket korábban alkalmaztam. Ha halló iskolába járó siket vagy, vagy ismersz olyat, aki az, nyugodtan nyomtasd ki ezeket a féltve őrzött titkokat, és használd, ahogy jónak látod.

1. Ha van hallókészüléked, próbáld minél inkább elrejteni. A legutolsó, amit akarsz, különbözni a többiektől.
2. Szünetben és ebénél mindig lógj együtt egy csapat gyerekkel, akkor is, ha nem érted őket. Utánozd a testbeszédüket, mosolyogj, ha mosolyognak, nevess, amikor nevetnek. Ügyeskedj össze néhány beszélgetést is valakikkel, és senki sem fogja még gyanítani sem, hogy teljesen elveszettnek érzed magad. 
3. Bólogass nagyokat, amikor a felnőttek rád csodálkoznak, mennyire jól elvagy, mint a többi normális gyerek.
4. Gondolkozz úgy, mint egy titkosügynök. Nyomozz a könyvtárban, ha valamit nem hallottál az órán. Még kettősügynök barátokat is toborozhatsz, akik tudják, hogy nem hallasz. Minden nap beszéljétek át, milyen információkról maradtál le (házi feladatok, hirdetések, stb.) De maradj a háttérben, és vigyázz, nehogy felfedd magad. Sose feledd, be kell illeszkedned a többségbe.
5. Ha valamit kérdez a tanár, és te nem érted, megmenekülhetsz, ha megkéred, hogy ismételje meg. Ha másodszorra sem érted, inkább vond meg a vállad, és mondd, hogy Nemt'om, és kész. Sokkal jobb hülyének, mint siketnek látszani. (Az iskolákban hülyékből sok van, de siketből mennyi? Na ez az.)
6. Ne legyen teljesen egyértelműen látható, amikor a tanár szájáról próbálsz olvasni. Ne tekerd a nyakad mindig ugyanarra, mint a tanár - tuti lebukás. Inkább firkálj valamit hanyagul a füzetedbe, mintha mindent értenél. Légy nyugodt, laza, még kicsit "unatkozhatsz" is (tudod: beilleszkedés!). Később bármikor beszélhetsz a kettősügynököddel, hogy megtudd, miről maradtál le. 
7. Vésd az eszedbe, hogy a hallók nagyon odavannak a zenéért. Fontos nekik, úgyhogy előbb-utóbb lehet, hogy az iskolai kórusban kötsz ki. Ekkor két dolgot tehetsz. Az egyik, hogy lógsz az óráról, és a lázadókhoz csapódsz. Lehet, hogy végül a goth metálosok vagy a stoner rajongók között végzed, de megéri a kompromisszum. A másik: ha van hozzá elég hallásmaradványod, tátogj a Tavaszi koncerten Milli Vanilli-re. Tudom, hülyeség. De ne feledd, a te dolgod beilleszkedni.
Gothic metálosok, stoner rajongók, és Milli Vanilli
8.  Ha egy hosszú sulinap után hazaérsz, viselkedj úgy, mint egy átlagos tinédzser, amikor a szüleid megkérdezik, hogy ment a napod. "Jól." Aztán menj a szobádba, és pihenj egyet, mert megérdemled. Hatalmas energiába kerül az emberek egész napon át való hülyítése. De nem baj, végülis beilleszkedtél. 
9. Ha az előbbi pontok 1-től 8-ig cikinek tűntek, igazad van! Hagyd őket figyelmen kívül, és ugorj a 10-es és 11-es pontokra, ha szeretnéd megkönnyíteni az életed!
10. Sétálj be az igazgatód irodájába, és mondd el neki, hogy ez így nem mehet tovább. Szerezz egy példányt *Gina Oliva "Egyedül a többségi iskolában: egy siket diáklány emlékiratai" című könyvéből. Add oda az igazgatónak, és mindenkinek, aki azt állítja, hogy ugyanolyan vagy, mint a többi gyerek. Mondd ki kereken: "Én pedig pontosan ÍGY érzem magam."
(Szerkesztői megjegyzés: hazánkban a könyv csak külföldről szerezhető be, de enélkül is érdemes értesíteni a helyzetről az igazgatót, az osztályfőnököt,a tanárokat, ha még nem tudnának a hallássérülésről.)  
Gina Oliva: Egyedül a többségi iskolában: egy siket diáklány emlékiratai , Gallaudet University Press*
11. Máris jobb helyzetben vagy: kérhetsz jelnyelvi tolmácsot, hallást segítő eszközöket, jegyzetelőt, és/vagy bármilyen más eszközt, ami neked a legnagyobb segítséget jelenti. Ha ez nem működik, vedd fel a kapcsolatot a legközelebbi siketeket vagy nagyothallókat segítő szervezettel, hogy támogassanak. Ha már harcolnod kell a jogaidért, legalább ne egyedül tedd. 

Tessék, ez volt a lista. Remélem, tetszett. Ha valamit, akkor azt mindenképp megtanulhattad belőle, hogy semmi gond azzal, ha különbözöl másoktól. Én szívesebben mondom azt, hogy egyedülálló, kivételes vagy. Tudom, bátorság kell hozzá. De egy csodás új világ fog feltárulni előtted, ha mersz pontosan az lenni, aki vagy. Sok szerencsét!"





Eredeti szöveg: ITT 

* Sajnos ez a könyv még nem jelent meg magyarul, de ha kapunk felkérést, szívesen lefordítjuk :)

2013. szeptember 26., csütörtök

Elmo jelel



Ugye ismeritek a Szezám utcát? Nagy Madarat, Sütiszörnyet, Kukalakó Oszkárt, Elmót és Miss Röfit? Nem sok ember van, akinek be kellene mutatni őket és az amerikai sorozatot, mindenki gyerekkori élményei között felbukkantak legalább egyszer. 
És arra emlékeztek, hogy a sorozatban ők is megismerkednek siketekkel, és a jelnyelvvel? 


Ha más nem, ez a Szezám utca könyv biztos megvolt valakinek a családban.
Forrás: antikvarium.hu

Valószínűleg a Szezám utca is hathatós részt vállaltak abban, hogy az amerikai köztudatba korán bekerült a jelnyelv és használata. Már a sorozat kezdeteitől tanítottak, tanítanak jeleket, és rendszeresen hívtak meg jelnyelvhasználó vendégeket. Ez mára már ott tart, hogy több fős, állandó, siket és jelnyelvi tolmács-gárda szerepel rendszeres jelnyelvi blokkokban. 

A Szezám utca jelelő szereplői

A jelelés már az egészen korai epizódokban megjelent. Nem rácsodálkozóan, hanem egy valós, élő nyelvet, és egyben a hallássérülést is bemutatva. Vagyis a tévénéző amerikai gyerekek már egészen kicsi korukban megismerkedtek vele. A sorozat honlapján számtalan olyan epizód van fenn, ahol jeleket tanítanak, jelnyelvhasználókat mutatnak be, vagy jelnyelvi kísérettel énekelnek. 

Személyes kedvencem Marlee Matlin és Billy Joel szerenádja a mindig morgó Kukalakó Oszkárnak... nézzétek meg ti is!

2013. augusztus 21., szerda

Siket zenészek vs. "Süket zenész!"

Zenészkörökben előfordul, hogy amikor egy zenésztárs valamit nagyon félre-, vagy egyáltalán nem hall meg, legyintenek rá, és vigyorogva megjegyzik: "Na, süket zenész!" Nincs ebben semmi sértő szándék a másik iránt: egyszerűen viccet csinálnak abból a tényből, hogy a kolléga hallása, ami tulajdonképen a munkaeszköze, kicsit félrehúz, vagy éppen kihagy. Mosolyognak rajta egyet, és kész. 

Reménykedem benne, hogy siket olvasóink is hasonlóan reagálnak. Hiszen a "süket" szót nem azért írtam le, mert ne tudnám, hogy a "siket" a megfelelő kifejezés... Én tudom, de a köztudatban nem terjedt még el teljes mértékben, így a zenészvilág képviselőinek figyelmét is valószínűleg elkerülte. Ők tehát továbbra is teljes lelki nyugalommal használják ezt a vicces kis megjegyzést, minden sértő szándéktól mentesen. Ne haragudjunk tehát rájuk. Inkább nézzünk körül kicsit, mi újság a siket zenészek világában. Mert bizony, van olyan is!

(A fenti címre kattintva található a bejegyzés forrása, eredeti, angol nyelven.)

Beethoven's Nightmare ("Beethoven rémálma"), USA
A három fős rockbanda saját stílusát játssza. Időnként együttműködnek halló vendégzenészekkel, és pantomimet, amerikai jelnyelvet, és táncot ötvöző performance-művészekkel. Láthatóan nem mai gyerekek, kb. 30 éve a Gallaudet egyetemről indultak. Az alábbi klipjük leginkább cuki, de a nagy videómegosztón rákeresve azért kiderül, hogy ennél jóval zúzósabb koncerteket is lát tőlük a közönség.


Elkötelezett zenész, rapper, szenvedélyes dobos, időnként a fekete-fehér billentyűket is kezeli. Bevallom, nem vagyok nagy rap-rajongó, de ez elég jó! Ötletes klip, kiváló ritmusérzék, és persze ASL (amerikai jelnyelv), minden esetben felirattal! 


Signmark, Finnország
Az ő neve azt hiszem, minden hazai siket előtt ismert, hiszen többször is járt már Magyarországon, 2008-ban a Siketek Világnapján ő volt a program záróakkordja (nem is kell mondanom: hatalmas sikerrel). Siketnek született egy olyan világba, ahol a zene a hallóké (volt eredetileg). Ő volt az első siket, aki lemezszerződést kapott. Személy szerint mélyen tisztelem a munkáját: ritmus, kép és hang teljesen együtt van a jeleléssel, még élőben is, ami pedig hallóknak is nagy kihívás. Rengeteg energiát fektethet a banda a próbákba, és ezelőtt mindenképp megemelem a kalapom.


Ruth Montgomery, Nagy-Britannia
Evezzünk át kicsit komolyabb vizekre. A hölgy fuvolaművész és fuvolatanár, halló zenészcsaládba született egyetlen siketként. Tavaly járt hazánkban is, ekkor készült vele egy interjú, ha valakit érdekel, ITT megtalálja. Olyan videót találtam, amelyiken édesapjával együtt szerepel: tényleg szépen játszik. A videómegosztón több olyan videója is van, amely siketek számára próbálja vizualizálni a hangokat, a dallamot (ezekhez a zenét ő maga játszotta fel), illetve olyanok, ahol jelelve elmagyarázza, milyen a viszonya a zenével, a dallamokkal, hogyan éli meg a darabokat, hangokat.


Evelynn Glennie, Skócia
Skót ütőhangszeres művész, elsősorban szólózenész, 12 éves kora óta teljesen siket. Talán ő az egyik legnevesebb siket zenész, hiszen Grammy-díjat nyert, és több, mint 25 szólóalbuma jelent meg. Még dokumentumfilm is született róla, a címe Touch the Sound ("Érintsd meg a hangot"). Siketsége ellenére csak későn, 2008-ban tanult meg jelelni, korábban teljes mértékben elutasította. Zenéjét maga szerzi, itt egy csodaszép példa is rá.


Mandy Harvey, USA
Amerikai jazzénekesnő, betegség következtében lett nagyothalló. Ennek ellenére úgy döntött, hogy ének-zenetanár lesz, és egyetemre megy. Hallását végül teljesen elvesztette, mégis, még mindig játszik zongorán, és énekel. 2009-ben adta ki első albumát, Smile ("Mosoly") címmel, 2010-ben pedig ezt követte a második, az After you are gone ("Miután elmentél"). Itt alább megtaláljátok az első album fő dalát.


Janine Roebuck, Nagy- Britannia
Brit operaénekes. Családjában is voltak siketek, de csak egyetemista korában kezdte elveszíteni a hallását. Hosszú évekig titokban tartotta siketségét, csak a legközelebbi barátainak árulta el. Attól félt, hogy emiatt szerepet veszít, vagy épp ellenkezőleg, emiatt osztanak rá szerepet. Végül hallókészüléket kapott, példaképpé vált, és a karrierje felívelt. Itt pedig egy dal az ő előadásában azoknak, akik kedvelik a klasszikus stílust.