"Lengyel-magyar, két jóbarát...", kezdődik a mondás, és folytatódik úgy, ahogy a poszt címében is meg van írva. Ma már kevésbé ismert ez a versike, de van olyan generáció, akiknek még közismert tény, hogy lengyelek és magyarok bírják egymást. Nem hiába, hasonlóak vagyunk.
A lengyel nyelv leginkább arról híres, hogy nehéz. Tényleg az, rengeteg benne az eset. Igaz, hogy a túlélő konyhanyelv viszonylag hamar, pár hónap alatt elsajátítható. De a nyelvtanilag helyes beszéd már sokkal keményebb dió. Vajon mit lehet tudni a lengyel jelnyelvről?
"Lengyel nyelvtan kezdőknek, I. kötet"
A lengyel hangzó- és jelnyelvi ábécé összesen 36 betűt tartalmaz, ebből 7 magánhangzó, plusz az Y, ami kiejtésben egy lenyelt Ü-höz hasonlít. A lengyel szavakban is látszik ez az arány: a sok mássalhangzó között - elvétve - akad pár magánhangzó is.
"Tanulj lengyelül! Könnyű!"
Ezen kívül, a szóhosszúsági versenyben is dobogósok a lengyelek, második helyen állnak ezzel a 173 betűs, két(és fél)soros szóval:
Ez annyit tesz: "999.999.999.999 éves". El tudom képzelni, milyen sűrűn használják. Körülbelül annyira, mint a magyar "megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért" szót :-)
A jelnyelvi ábécé így néz ki. A magyarhoz képest "extra" betűk jelbeli kivitelezése teljesen logikus, az írott jelzéseket követi.
A lengyel jelnyelv hivatalos neve "Polski Język Migowy" (PJM), ez a "lengyel jelnyelv" szó szerinti megfelelője. Később lesz még róla szó, készülődik a poszt, egészen biztosan visszatérek még a témára!
