Fülöp-szigeteki jelnyelvi szótár

Bevallom, ha fülöp-szigeteki témájú kérdést kapnék valamilyen műveltségi vetélkedőn, valószínűleg nem sok nyereményt vinnék haza. Ehhez mérten, a jelnyelvükről sem tudtam semmit, egészen eddig. Véletlenül akadtam egy fülöp-szigeteki online jelnyelvi szótárra, ITT. 

Az oldalszerkezet emlékeztet a magyar Hallatlan-ra, de még sokkal kevésbé letisztult, és a jelkincse is jóval kisebb, 538 kifejezést tartalmaz. A jobb felső sarokban az angol és a filippínó (tagalog) nyelvek közül választhatunk. Úgy tűnik, a külföldi olvasók a célközönség, mert filippínó nyelven (kíváncsiságból kattintva) egyelőre sokkal kevesebb, 112 kifejezés van feltöltve. 

Érdekes, hogy a "Helyek" (places) kategóriában a 8 kifejezés közül az egyik Magyarország, a "Személyek" (Person) kategória alatt pedig ott találjuk a magyar emberek szókapcsolatot is (Hungarian people). Talán mégsem állunk annyira távol egymástól, mint gondoltam? Hozzá kell azonban tenni azt is, hogy a filippínó verzióban már egyáltalán nem szereplünk.

http://filsign.com/en/szavak/kategoria/12

A nálunk is szokványos kifejezések mellett pár klasszikusabb elem is megtalálható, mint a favágás (chopping wood) és kenyérsütés (making bread), de nem hiányoznak a modernebb szavak sem, mint a Camfrog/Webcam, lift (elevator), landolás (landing), terhességi teszt (pregnancy test). Elég sok, kereszténységre utaló fogalmat találunk; a Wiki szerint a lakosság 83%-a római katolikus, tehát nincs is miért csodálkozni a feltámadás (resurrection), templomi tömeg (church mass), Paradicsom (Paradise), püspök (bishop) szavak jelenlétén sem.

Kis adalék, hogy az ország összesen 7107 szigetet foglal magába, és ennek csak bő 11%-a lakott. Próbálkozhatnánk a lakosság száma alapján megbecsülni a jelelők számát, de nem ajánlatos: igaz, hogy a szigetállam népessége több, mint 87 millió fő, de ez a népesség kb. 800 sziget között oszlik meg. A jelnyelvhasználók számáról nincsenek adatok, egyedül a siketek számáról volt egy 1986-os becslés, miszerint akkor kb. 100.000-en voltak. 

És akkor jöjjön még néhány konkrétum.

FSL jelek képekben: 

hazamegy, halló, iskolázatlan, ablak minimalizálás (számítógépen), lemerülő akkumulátor 

Fülöp-szigeteki jelek
Forrás: http://opinion.inquirer.net/files/2012/12/sign-language.jpg

FSL filmen: (kattintásra megnyílnak)

• Üdvözlések, és alapvető kommunikációs fordulatok: Helló, Hogy vagy?, Jól. , Hány éves vagy?, Hol laksz?, Jó reggelt!, Jó napot!, Jó estét/éjt!, Kérem/Kérlek, Elnézést, Boldog új évet!, Boldog karácsonyt!, Boldog Valentin-napot!, Gratulálok az érettségihez! (szó szerint: "boldog érettségit"), Boldog évfordulót!, ünneplés, Köszönöm!, Szívesen!

• Rövid, helyes kis bemutatkozó film a fülöp-szigeteki jelnyelvről

• A jelnyelv népszerűsítése fülöp-szigeteki módra (táncolós-jelelős): I love FSL

Siket művészeti fesztivál Magyarországon

Pár nappal ezelőtt, 2014. július 21. és 26. között kapott helyet Vácott a nemzetközi jellegű Salvia Fesztivál. Az Európai Siket Művészetek és Kultúra Fesztiválját nyolcadik alkalommal, ezúttal kis hazánkban szervezték (egyébként kétévente rendezik: 2012-ben Tallinban, 2010-ben Ljubljanában, 2008-ban pedig Kijevben). Nagy öröm és büszkeség, hogy ilyen esemény kapott helyet nálunk! 

A fesztivál szervezői az idei rendezvénynek külön honlapot is készítettek, itt megismerhetjük a rendezvénysorozat születésének történetét és vezetőségét, a programot, a résztvevőket és szervezőket, sőt, képeket is találunk majd (ez a menüpont - érthető módon - még feltöltés alatt van). Kíváncsian várjuk őket!

Jelnyelv és gasztronómia?

Pár napja érdekes hírre akadtam: Torontóban (Kanada) hamarosan, 2014. július 23-án jelnyelvi étterem nyílik. A pincérek nagy része siket lesz, a vendégeknek is jelelve kell majd rendelniük. Ez a jelnyelvet nem ismerőkre is vonatkozik, de ők segítséget kapnak, hiszen rendelkezésre áll majd egy "jelnyelvi puska", egy könyvecske az alapvető kommunikációs formulákról, és arról, hogy a menüben mit hogyan kell jelelni. A hirtelen kultúrsokk elkerülése érdekében az étterem bejáratánál egy halló hostess fogadja majd a vendégeket, és eligazítja azokat is, akiknek még újdonság a jelnyelv. Az étterem közösségi oldala már most kész van, lehet követni az előkészületeket!

A jelnyelv és a gasztronómia ötvözésének ötlete remek, de azért nem újdonság. Több helyen nyíltak már (és valószínűleg páran zártak is) ilyen jellegű kávézók, kocsmák, éttermek.

Az egyik európai, máig működő ilyen hely a "Jel-kávézó", Café Signes, Párizsban. Itt vegyesen dolgoznak halló és siket felszolgálók, de a koncepció is kicsit más, mint a nemsokára megnyíló étteremben: a megfogalmazott cél a siket és halló kultúra egymáshoz közelebb mozdítása, egy halló-siket közösségi tér kialakítása.  

Café Signes
(forrás: http://www.outandaboutinparis.com/2012/11/two-thumbs-up-for-sign-language-cafe-in.html)

A Bolognában futó Senza Nome bár is ehhez hasonló, szimpatikus jelelő személyzettel, bár ők csak két éve nyitottak, de úgy tűnik, tartják a frontot. 

Senza Nome 
(forrás: http://lastefani.it/contents/uploads/2013/10/senzanome-e1380721621241.jpg)

Madridban, Spanyolországban is fellelhetőek egy jelnyelvi kávézó nyomai (Café de los signos), ahol ráadásul még jelnyelvi színházat is tartottak, a honlapja azonban már nem aktív. Talán anyagilag nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Kár, ez a "jelnyelv-kávé-színház" hármas illett volna leginkább a Kultúrsarokba.

Illetve úgy tűnik, nem ez volt az egyetlen siket-barát kezdeményezés a városban, ami hamar bezárta kapuit: az Equal Friendly nevű videódiszkó (többek között jelnyelvi tolmácsolt videóklippekkel) szintén nem élt többet egy-két évnél, annak ellenére, hogy sokan szerették, a bevétel mégsem bizonyult elégnek ahhoz, hogy érdemes legyen fenntartani.

Londonban már kicsit más a felhozatal: kávézás helyett inkább söröznek. Itt például a Deaf Lounge várja a kikapcsolódni vágyó siketeket és hallókat, jelelni tudó baristákkal. Láthatóan itt más hangulatra lehet számítani, mint az előző két helyen: hangsúlyosabb az ital-, mint az ételválaszték. Videó ITT. 

A britek földjén egyébként elég sok a siket kocsma, ezek azonban inkább rendszeres időközönként megrendezett klubok, állandó helyszínnel. Külön honlap foglalkozik azzal, hol és mikor gyűlnek össze egy-egy sörre a jelelni vágyók, ITT utána is lehet nézni. 

Deaf Lounge
(forrás: http://www.fancyapint.com/media/4b/62250_400.jpg)

A tengerentúlra visszatekintve:

A San Francisco-i Mozzeria étterem tulajdonosai siketek, és valódi olasz pizzériát vezetnek, láthatóan teljes odaadással, természetesen jelelni tudó pincérekkel. Ha kicsit közelebb lennének, már mennék is: ASL és étvágygerjesztő ételek garantálva. 

Akad még siket kávézó Kínában is, a Deaf House Café.

És bár a gyorséttermeket nem sorolnám a gasztronómia jeles képviselői közé, mégis emltésre méltó az az egyiptomi család, akik siketként, jelelve tartanak fenn KFC éttermet, és az alkalmazottak is siketek. 

A lista korántsem teljes, egészen biztos, hogy akadnak még hasonló vendéglátóipari egységek széles e világban. De mi a helyzet nálunk?

Magyarországon egyelőre nincs olyan állandó kávézó, kocsma, vagy étterem, ahol kifejezetten a jelnyelv használói lennének a célközönség (kivéve persze a siket szövetségek büféit, de lássuk be, azért az kicsit más, mint az eddig bemutatott helyszínek). 

Szekszárdon van egy étterem, ahol több hallássérült dolgozik (Ízlelő Étterem), a hely kifejezetten fogyatékossággal élőknek biztosít munkalehetőséget. Itt azonban nem a jelnyelv, hanem a fogyatékossággal élőkön való segítség áll a középpontban, ami nagyon nemes gesztus, viszont a jelnyelvi szórakozóhelyek piaci rését továbbra is nyitva hagyja. 

Reméljük, hamarosan akad olyan jelelő vállalkozó szellem, aki lecsap a lehetőségre!