Jelnyelvi tanfolyamok - 2013. ősz

Ritkán találhatóak meg egy helyen az induló jelnyelvi képzésekről szóló információk, tehát itt egy kis gyűjtemény az őszi tanfolyamokról. 

A szervezetek nevére kattintva megnyílnak új ablakban az információt tartalmazó weboldalak. 

További tanfolyamokról szóló információkat is szívesen fogadunk. Ha valaki olyan tanfolyamról tud, ami kimaradt, írjon a kulturkamra@gmail.com címre. 

Jelnyelvtanulóknak (és tanulni szándékozóknak)

Borsodi Jelnyelvi és Kommunikációs Központ (Miskolc)

Együtt Egymásért Keletmagyarországon Egyesület (Budapest, Nyíregyháza, online)

Hallatlan Alapítvány (Budapest)

Kézenfogva Alapítvány (Budapest)

Korner Jeltolmács Központ (Budapest)

Medilearn Akadémia (Budapest)

Noha Stúdió (Budapest)

SINOSZ (Budapesten és vidéken)

Tolmácsoknak

Képzés társalgási tolmácsoknak, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar (Budapest)

Siket zenészek vs. "Süket zenész!"

Zenészkörökben előfordul, hogy amikor egy zenésztárs valamit nagyon félre-, vagy egyáltalán nem hall meg, legyintenek rá, és vigyorogva megjegyzik: "Na, süket zenész!" Nincs ebben semmi sértő szándék a másik iránt: egyszerűen viccet csinálnak abból a tényből, hogy a kolléga hallása, ami tulajdonképen a munkaeszköze, kicsit félrehúz, vagy éppen kihagy. Mosolyognak rajta egyet, és kész. 

Reménykedem benne, hogy siket olvasóink is hasonlóan reagálnak. Hiszen a "süket" szót nem azért írtam le, mert ne tudnám, hogy a "siket" a megfelelő kifejezés... Én tudom, de a köztudatban nem terjedt még el teljes mértékben, így a zenészvilág képviselőinek figyelmét is valószínűleg elkerülte. Ők tehát továbbra is teljes lelki nyugalommal használják ezt a vicces kis megjegyzést, minden sértő szándéktól mentesen. Ne haragudjunk tehát rájuk. Inkább nézzünk körül kicsit, mi újság a siket zenészek világában. Mert bizony, van olyan is!

Siket zenészek 

(A fenti címre kattintva található a bejegyzés forrása, eredeti, angol nyelven.)

Beethoven's Nightmare ("Beethoven rémálma"), USA
A három fős rockbanda saját stílusát játssza. Időnként együttműködnek halló vendégzenészekkel, és pantomimet, amerikai jelnyelvet, és táncot ötvöző performance-művészekkel. Láthatóan nem mai gyerekek, kb. 30 éve a Gallaudet egyetemről indultak. Az alábbi klipjük leginkább cuki, de a nagy videómegosztón rákeresve azért kiderül, hogy ennél jóval zúzósabb koncerteket is lát tőlük a közönség.

Sean Forbes, USA

Elkötelezett zenész, rapper, szenvedélyes dobos, időnként a fekete-fehér billentyűket is kezeli. Bevallom, nem vagyok nagy rap-rajongó, de ez elég jó! Ötletes klip, kiváló ritmusérzék, és persze ASL (amerikai jelnyelv), minden esetben felirattal! 

Signmark, Finnország

Az ő neve azt hiszem, minden hazai siket előtt ismert, hiszen többször is járt már Magyarországon, 2008-ban a Siketek Világnapján ő volt a program záróakkordja (nem is kell mondanom: hatalmas sikerrel). Siketnek született egy olyan világba, ahol a zene a hallóké (volt eredetileg). Ő volt az első siket, aki lemezszerződést kapott. Személy szerint mélyen tisztelem a munkáját: ritmus, kép és hang teljesen együtt van a jeleléssel, még élőben is, ami pedig hallóknak is nagy kihívás. Rengeteg energiát fektethet a banda a próbákba, és ezelőtt mindenképp megemelem a kalapom.

Ruth Montgomery, Nagy-Britannia

Evezzünk át kicsit komolyabb vizekre. A hölgy fuvolaművész és fuvolatanár, halló zenészcsaládba született egyetlen siketként. Tavaly járt hazánkban is, ekkor készült vele egy interjú, ha valakit érdekel, ITT megtalálja. Olyan videót találtam, amelyiken édesapjával együtt szerepel: tényleg szépen játszik. A videómegosztón több olyan videója is van, amely siketek számára próbálja vizualizálni a hangokat, a dallamot (ezekhez a zenét ő maga játszotta fel), illetve olyanok, ahol jelelve elmagyarázza, milyen a viszonya a zenével, a dallamokkal, hogyan éli meg a darabokat, hangokat.

Evelynn Glennie, Skócia

Skót ütőhangszeres művész, elsősorban szólózenész, 12 éves kora óta teljesen siket. Talán ő az egyik legnevesebb siket zenész, hiszen Grammy-díjat nyert, és több, mint 25 szólóalbuma jelent meg. Még dokumentumfilm is született róla, a címe Touch the Sound ("Érintsd meg a hangot"). Siketsége ellenére csak későn, 2008-ban tanult meg jelelni, korábban teljes mértékben elutasította. Zenéjét maga szerzi, itt egy csodaszép példa is rá.

Mandy Harvey, USA

Amerikai jazzénekesnő, betegség következtében lett nagyothalló. Ennek ellenére úgy döntött, hogy ének-zenetanár lesz, és egyetemre megy. Hallását végül teljesen elvesztette, mégis, még mindig játszik zongorán, és énekel. 2009-ben adta ki első albumát, Smile ("Mosoly") címmel, 2010-ben pedig ezt követte a második, az After you are gone ("Miután elmentél"). Itt alább megtaláljátok az első album fő dalát.

Janine Roebuck, Nagy- Britannia

Brit operaénekes. Családjában is voltak siketek, de csak egyetemista korában kezdte elveszíteni a hallását. Hosszú évekig titokban tartotta siketségét, csak a legközelebbi barátainak árulta el. Attól félt, hogy emiatt szerepet veszít, vagy épp ellenkezőleg, emiatt osztanak rá szerepet. Végül hallókészüléket kapott, példaképpé vált, és a karrierje felívelt. Itt pedig egy dal az ő előadásában azoknak, akik kedvelik a klasszikus stílust.

A "cued speech" - 2. rész

Beszélgetés egy "cued speech"-használóval

(Az interjú eredeti verzióját és forrását a címre kattintva találod. Az interjú alanya Tiffany Matthews, amerikai siket, siket szülőkkel, kohleáris implantátummal, jó beszédértéssel. A kérdező pedig Aaron, aki kiskora óta szintén ezt a kommunikációs formát használja, és blogjában is ezt a témát dolgozza fel.)

A: Mi okozta a hallásvesztésedet, és milyen kommunikációs formát alkalmazva nőttél fel? 

TM: Siketként születtem, siket szülők gyermekeként, a genetikai jellegű Waardenburg szindrómával (apám, és apám családja is nagyrészt siket, különféle fokozatú hallássérüléssel, amit ez a szindróma okoz). Anyámmal nőttem fel, aki jelesített angolt használt velem. A családom megtanult jelelni is, de leginkább családi jelekkel, én inkább szájról olvastam, és hallókészüléket használtam kiskorom óta. Az iskolában egy totális kommunikációt alkalmazó program keretein belül tanultam, és ugyanitt végeztem.

A: Mikor találkoztál először a "cued speech"-csel? 

TM: Csak minimális szinten találkoztam vele az iskolai barátaim között, tehát volt róla fogalmam, mi is az, de nem igazán foglalkoztam vele. Egészen 2005-ig, amikor gimnáziumba mentem.  Igaz, hogy jelnyelvvel nőttem fel, de sokkal inkább a halláskészségemre támaszkodtam, mint a  jelelésre. Abban az évben kaptam meg az első kohleáris implantátumomat*, és rájöttem, hogy sokkal több mindent értek vele, ezért inkább arra fókuszáltam. De osztálytermi szituációkban nagyon bosszantott, hogy tulajdonképpen egyszerre két nyelvre is koncentrálnom kell: az angolra, és az amerikai jelnyelvre/ jelesített angolra. Végül arra jutottam, hogy ez így nem megy, túlságosan kimerítő számomra egyszerre odafigyelni a beszélő tanárra, és a más nyelvet használó jelnyelvi tolmácsra. Gyakorlatilag semmi értelme nem volt. Főleg a gimnáziumban, ahol olyan szavakat, nyelvezetet használnak, amire néha nincs jel, ezért a tolmács egyszerűsít. Emiatt én még zaklatottabb lettem, mert szerettem volna pontosan ugyanazt a tanulásélményt, amit az osztálytársaim; ők megkapták, én pedig nem.

Gondolkoztam, mit is tegyek. Aztán egy barátom, aki "cued speech"-et használva nőtt fel, azt javasolta, tanuljam meg én is, talán segítene. Felmentem a www.cuedspeech.com honlapra, és rájöttem, hogy ez számomra a tökéletes megoldás. Kinyomtattam magamnak a jeltáblázatot, és elkezdtem megtanulni, tanítani magam, hogyan kell használni, és így tovább.

A: Mikor kezdted el tanulni?

TM: A gimnázium első éve után, vagyis 2006 nyarán tanultam meg a jelrendszert.

A: Mikor kértél először ilyen tolmácsot? Milyen volt az első tapasztalat? 

TM: Amikor rövid kihagyás után visszatértem az iskolába. Ezalatt nem igazán használtam a jelesítő beszédet, mert nem volt kivel gyakorolni, de tudtam ezt, és még az iskolakezdés előtt újra átnéztem. Az első dolgom az volt, hogy jelnyelvi tolmács helyett jelesítő tolmácsot kérjek. Eléggé meglepődtek, mert korábban mindig jelnyelvi tolmácsom volt... Élénken emlékszem az első órára. Tulajdonképpen iskolai életem legjobb napja volt. Nagyon ideges voltam... kételkedtem magamban, óra előtt kérdezgettem magamtól, "Érteni fogom őket? Megértenek majd engem? Jobb lesz később, mint eddig volt?" Ezek a kérdések forogtak a fejemben, egészen addig, amíg végül találkoztam a jelesítő tolmáccsal, és elkezdődött az óra. Csodás volt! Végre mindent értettem, ami az osztályteremben történt.

/.../

A: Milyen tanácsot adnál azoknak a hallássérülteknek, akiket érdekel a jelesítő beszéd, vagy a lehetőség, hogy "cued speech" tolmácsot vegyenek igénybe?

TM: A tanácsom: GYERÜNK! Sokféle szempontból érdemes, sosem gondoltam/álmodtam volna. Hálás vagyok a jelesítő beszédnek. Ez persze rólam szól, és ez attól is függ, kiről van szó, milyenek az illető tapasztalatai. De alapvetően azt mondanám, hogy aki gondolkozik azon, hogy megtanulja a rendszert, vagy jelesítő tolmácsot használjon, az legyen határozott és eltökélt a változtatásra, mert a változás nagy lesz, de a jutalomért megéri.  

/.../

A "cued speech" - 1. rész

Tudjuk, hogy a jelelésnek létezik több olyan formája is, amikor a jelelő nem a jelnyelv szabályait alkalmazza, mert a fő cél nem mindig a nyelvtanilag tökéletes jelnyelvhasználat, hanem legtöbbször az, hogy az információ tartalma minél pontosabban eljusson az "adótól a vevőig". Az igények pedig személyiségtől, nyelvtudástól, helyzettől függnek. Előfordul, hogy a tiszta jelnyelv használata nem praktikus. Ezzel akár jelelő siket is szembesülhet, amikor kezdő jelnyelvtanulóval próbál kapcsolatot teremteni. Ilyenkor jön az áthidaló megoldás, valamiféle "keveréknyelv" használata, ahol a jelnyelv és a magyar nyelv vonásai, szabályai váltják egymást. A keveredés fokozatainak van külön-külön elnevezése is, de ebbe nem mennék most bele, esetleg valamikor később. Annyi most elég, hogy a jelnyelv mellett a hallássérült emberek, eltérő igényeik és helyzetek nyomán, egyéb vizuális kommunikációs rendszereket is használnak.


Hogy pontosan mi is a "cued speech"? 

Tulajdonképpen a szavak fonetikus, kiejtés szerinti jelesítése, Amerikában és Nagy-Britanniában (illetve valószínűleg azokban az országokban, ahol a leírt és a hangzó nyelvben nagyobbak a különbségek). Egy mesterségesen kialakított jelrendszer, a szájról olvasás kiegészítő eszköze. A beszéd közbeni szájmozgást kombinálja különböző kézjelekkel ("cues" - sorbanállók), ezzel pedig a beszélt nyelv minden kiejtett hangját (fonémáját) képes vizuálisan kifejezni. 
Az angol nyelv jelesítése során nyolc kézforma adja a mássalhangzókat, és négy, száj környéki elhelyezés különbözteti meg a magánhangzókat. A kézforma és a kéz elhelyezkedése együtt szótagot alkot, ezek a szótagok egymás után "sorba állítva" (cue) visszaadják a hangzó szó kiejtését. "A cued speech" tehát egyszerre fonetikus és szótagoló jelrendszer.



Miért érdemes külön megemlíteni?

Mert jeleket használ, az igaz, de ezen felül nem sok köze van a jelnyelvhez. Kifejezetten a hangzó nyelv szabályait, sorrendjét követi.
A jeleket arra alakították ki, hogy a beszédet tanuló siket gyerekeknek (vagy felnőtteknek) segítsenek megérteni, elsajátítani a hangképzés helyét, módját. Ebben emlékeztet a magyar fonomimikai ábécére. Mégsem nevezhetjük egyszerűen betűző jelelésnek, mert ugyanazt a leírt betűt más-más módon jelelheti, attól függően, hogy a hangzó kiejtésben hogy valósul meg. Magyarban ezt kicsit nehéz szemléltetni, mert amit leírunk, azt legtöbbször úgy is ejtjük. (Persze nem mindig, aki a kivételekre kíváncsi, ITT utánaolvashat). De egy egyszerű angol példával máris érthetőbb lesz.

A leírt s-betű kiejtése az angol ábécében a magyar sz-hez hasonló, mégsem mindig hangzik így. A ""sell" (eladni) igében valóban sz-ként ejtjük, a "sugar" (cukor) szóban viszont a kiejtés a magyar s-nek felel meg. Arról nem is szólva, hogy a "music" (zene) szóban az s pont úgy hangzik, mint a magyar z hang. Egy leírt betűhoz tehát többféle kiejtés is tartozhat. A "cued speech" ezeket a kiejtésbeli különbségeket fejezi ki.
Az angol ábécében csak egy "s" található, mégis, itt a különféle kiejtéseket különféle módon jelelik.


Akit bővebben érdekel a téma, angolul itt utána lehet olvasni: http://cuedspeech.com/

Aki inkább videón nézné meg, mi is pontosan a különbség egy szöveg jelnyelvi változata, és a "cued speech" változata között, alább letöltheti a videókat.

Jelnyelvi verzó (ASL - amerikai jelnyelv)
Fonetikusan jelesített verzió (amerikai "cued speech")

Hamarosan pedig érkezem egy idevágó interjú-fordítással. Addig is kellemes böngészést a témában az érdeklődőknek!

Megkapó vegyesházasság: jelnyelv és vizuális költészet

A jelnyelv vizuális, ezt tudjuk. Létezik jelnyelvi költészet is - ez már kevesebbünk számára egyértelmű. A jelnyelvi költészet, szükségszerűen, szintén vizuális. Érdekes kérdés, hogy hogyan lehet a versekre jellemző,  hallható rímeknek esztétikailag megfelelő, kifejezetten látható, tapintható verziót találni. Nos, vajon hogyan? 

Nem mai találmány a vizuális költészet, és nem is minden változata köthető a siketekhez, a jelnyelvhez. 

Már ókori görög drámaírók is alkalmaztak verses részleteket, amelyek leírva valamilyen alakot formáztak (pl. a vers szavai tojás, fejsze alakba voltak rendezve). Később a történelem több korszakában is újra fel-felbukkantak az ilyen képversek, más néven kalligrammák. 

A XX. században Appollinaire volt az, aki előszeretettel rendezte verseit egy-egy, a vers témájához illő formába. A műfaj magyar képviselői közül pedig ismerős lehet Kassák Lajos, Tamkó Sirató Károly, Nagy László, vagy Tandori Dezső neve.

A vizuális vers, film formájában általában abban különbözik a képverstől, hogy nem feltétlenül a leírt szövegre alapoz. Bár a filmen megjelenhetnek feliratok, de inkább csak a hangulatfestéshez járulnak hozzá. (A nagy videómegosztón elég rákeresni az angol "visual poem" kifejezésre, és máris láthatunk példákat). 

Ez a videó azonban más. 
Jelnyelvi film, de nem úgy, ahogy megszoktuk. 
Vizuális vers, de a képek mellett a leírt, animált szavak is fontos elemek a hangulat megteremtésében. És ezek a szavak ráadásul itt úgy mozognak, hogy a képernyőn felidézik, merre indulna a jelelő kéz.

Jolanta A. Lapjak nagyon érdekes hibridet alkotott: összefonódik benne a 

jelnyelv, és a vizuális költészet. 

Kis segítség az angolul nem, vagy csak kicsit tudóknak: 

Lone poetry - Magányvers, Magányos vers, Magányos költészet

book - könyv

shelf - polc

what - mi?

poetry - vers, költészet

read - olvas

text - szöveg

phonetic text - fonetikus, kiejtés szerinti szöveg

tear - könny