Szubjektív karácsonyi alapszókincs

Tavaly ilyenkor megismerhettétek az aranyos  ötéves kislányt, ahogy a Grincs történetét meséli, gyerek(jel)nyelven. A cukiság idén sem marad el, ezúttal amerikai ikerlányok és egy kisfiú formájában jelentkezik. 

Tanuljátok meg velük együtt a 25 (számukra) legfontosabb karácsonnyal kapcsolatos ASL jelet!

Ezzel kívánok mindenkinek 

"Érezd az erőt!" - a tapintható Star Wars fesztivál

Peterborough, az Egyesült Királyság egyik városkája beírta magát a Star Wars rajongók történelemkönyvébe. Itt zajlik ugyanis, immár harmadik éve, az az interaktiv kiállitás, ami a fogyatékossággal élők számára elérhetővé , kézzel foghatóvá teszi a "Csillagok háborúja - élményt".

Képernyőfotó: https://www.youtube.com/watch?v=DpywdCcvqGI

A Feel The Force Day, vagyis az "Érezd az erőt - nap" 2013-ban került először megrendezésre. Egy olyan, színes-szagos-tapintható, interaktív kiállítás, ahol a Star Wars szereplői (vagyis a kosztümös hasonmások) és helyszínei élőben is megtapasztalhatóak. Eredeti célja az volt, hogy siketvakok számára is kézzelfoghatóvá tegye a filmet. 

Képernyőfotó: https://www.youtube.com/watch?v=DpywdCcvqGI

A siketvak Jimmy, és segítője, JJ ihlették a fesztivál megrendezését.

JJ tíz évvel ezelőtt kezdte el mesélni Jimmy-nek a film sztoriját, aki nagy rajongóvá vált, mára szinte kívülről tudja az egészet. Innen jött az ötlet, hogy Jimmy akár alaposabban is megismerhetné a szereplőket.

JJ és Jimmy, a Feel The Force Day ihletői

Ezért a szervezők termet kerestek, jelmezeket és kosztümöket szereztek, majd meghívták azokat az ismerősöket, akiknek a szereplők megérintése, megszagolása valódi, hiánypótló élményt jelenthet. A dolog olyan jól sikerült, hogy a várt, kb. 20 ember helyett 400-an vettek részt az eseményen. Ez a szám évről-évre nő(tt), siketvakok mellett már vak, értelmi fogyatékos, mozgássérült személyek, beteg gyerekek is megtapasztalhatják, milyenek a filmszereplők életnagyságban. 

Mára a rendezvény tovább bővült, hogy a Csillagok háborúja mellett más népszerű filmek szereplőivel is ismerkedhetnek a látogatók, vagy akár szuperhősök bőrébe is belebújhatnak.

Képernyőfotó: https://www.youtube.com/watch?v=DpywdCcvqGI

Ilyen volt a 2015-ös rendezvény. Lesz jövőre is :-)

Deafula, avagy a siket Drakula

"Tudtátok, hogy Drakula gróf siket volt, és jelnyelven kommunikált?"

Nos, ez így, ebben a formában nem igaz. A filmvásznon viszont minden lehetséges!

Deafula - részlet a filmből

1975-ben készült egy olyan film (hol máshol, mint Amerikában), ahol Deafula 
(értitek, "deaf" + Drakula) , és rajta kívül mindenki más is kizárólag jelel. Narráció sincs, a film nyelve teljes egészében az ASL, és a jelelni nem tudó közönség kedvéért külön szinkronizálni kellett. Rendezője Peter Wechsberg (alias Peter Wolf), aki egyben a címszerepet is alakítja. 
A filmből egy részlet online is elérhető, itt alább megnézhetitek, ha bírjátok a klasszikus horrort.

Deafula - részlet a filmből

...Vigyázat, horrorfilm!... 

Kiskorúak, gyengébb idegzetűek görgessenek inkább tovább! 

75' ugyan már régen volt, de a mai napig, sőt napjainkban is készülnek filmek, amelyeknek szereplői siketek, és jelnyelven zajlik a cselekmény. 
Tavaly itt a blogon is bemutattam egy teljesen jelnyelven zajló, 2014-es, cannes-i fesztiváldíjas filmet, ennek címe "The Tribe", vagyis "A Törzs". 

ITT újraolvashatjátok 

a filmről szóló cikket, ha korábban kimaradt volna. 


Források:
IMDB, Wiki, Youtube 

Mutasd! - jelnyelvoktató alkalmazás

Tizenéves tanulópár fejlesztett jelnyelvoktató programot. 

A középiskolás diákok és a felsőoktatásban tanuló hallgatók számára megrendezett 1app alkalmazásfejlesztő versenyen (2015 márciusában) egy jelnyelvoktató program, a Mutasd! lett a győztes, "oktatás" kategóriában. 

Az applikáció egyik ötletgazdája – Horváth Roland, Tóth Fanni csapattársa – a verseny legfiatalabb, 14 éves nevezője volt. 

Az alkalmazás bemutató előadását Ti is megnézhetitek (sajnos felirat nincs hozzá).

Az app honlapján rövid bemutatót is találunk, miből is áll az egész. 

Első ránézésre, a honlap alapján aranyos, kezdőknek feltehetően jól használható. 
Ötletes a megoldás, hogy a jelentést megrajzolva, ábrán mutatja be a három dimenziós kéz a szükséges mozdulatot, és felirat is sokat hozzáad a megjegyezhetőséghez. (Elvontabb fogalmaknál esetleg nehezebb lehet az ábrázolás, de itt jól múködik.)

Hogy teljes legyen a kép, élőben is meg szerettem volna nézni, hogy funkcionál az alkalmazás, de sajnos hiába kerestem, jelenleg nem letölthető.
Remélem, később lesz még alkalom belekukkantani!

A két ifjú fejlesztőnek ezúton is gratulálok a témaválasztáshoz, a munkához, és a győzelemhez! 

(Hírforrás: ITT)

Tesztüzem - interaktív jelelős e-book

Korábban esett már szó a blogon a babajelelésről: Zentai Katával készítettem interjút a halló babák és szüleik kommunikációját segítő módszerről, a babajelbeszédről. A módszer a jelek megtanításával és alkalmazásával segít, hogy a még nem, vagy akár a már beszélő babák és szüleik jobban megértsék egymást, ezáltal közelebb kerüljenek a másikhoz. 

A módszer az ASL jeleit használja, a szókincs a babák mindennapjait jelentő tevékenységek, tárgyak körül forog. Mivel itt a baba-szülő kapcsolat a lényeg, a szülők akár egyéni jeleket is használhatnak. (Az ASL tehát nem kötelező, inkább amolyan iránymutató.)

Az alapvető jelek gyakorlásához született pár hasznos segédanyag is, könyv, és interaktív e-book formájában. Ez utóbbi egyelőre almás készülékekre elérhető. 

Nézzük, hogy is néz ki a valóságban az első kötet!

A fő téma a gyerekek kedvenc játékai. A szerkezet egyszerű, így könnyen kezelhető: minden oldalon egy-egy altéma található, pici kétsoros verssel, a kis jel-rajzok megérintésével pedig rövid videóbejátszás nyílik meg, és egy mosolygós anyuka élőben is megmutatja, hogyan kell a jelet kivitelezni. 

Háttérzene, és felolvasó funkció is bekapcsolható. Aranyos részlet, hogy minden oldalnak van egy interaktív, animált változata, amivel a baba is elmolyolhat. 

(Egy kicsit több animációt elbírt volna, de ez nem von le az e-book értékéből és hasznosságból /használhatóságból.)

Nekem személy szerint tetszik az, hogy a videók nem steril környezetben, hanem valódi helyszíneken, tényleg életszerű (test)helyzetekben mutatják meg, hogyan tudunk a mindennapi közös tevékenységek során a baba látómezejébe kerülni, a figyelmét felhívni. 

Nem egyszerű feladat ez annak, aki éppen csak ismerkedik a jeleléssel, pláne egy izgő-mozgó csemete mellett. 

Ha tehát  valakit érdekel a téma, és van hozzá eszköze, érdemes letölteni az alkalmazást. 

Sőt, egy most futó nyereményjáték keretein belül, ha november 5-ig játszol, meg is nyerheted! 

Részletek a Beszélő Babakezek fészbúk oldalán (IDE kattintva).

Kitekintés - dizájn a fogyatékossággal élőkért

A napokban az Iparművészeti Múzeumban jártam, az időszakos kiállításokon. Őrömmel tapasztaltam, hogy nem csak a kiállítás akadálymentes, de a kiállított, formatervezési díjnyertes tárgyak között is van több olyan, ami kifejezetten a fogyatékos emberek speciális igényeit igyekszik kiszolgálni. 
Néhány  példa:

1. Alternatív öltözékkollekció: az egyes fogyatékosságokhoz jellegzetes szokások is társulhatnak, mint például az összekuporodásra, elbújásra, vagy gyűjtögetésre való igény. 
Ezek a ruhadarabok segítenek, hogy a viselője kényelmesen tegye mindezt: a becipzárazható kapucni mögé el lehet bújni, a gyűjtögetőmellény hatalmas, mellkason elhelyezett első zsebébe sok apróbb és nagyobb tárgy belefér, a kucorodós pulcsi alá pedig nem csak a felsőtest, hanem a felhúzott lábak is behúzhatóak. Magyar tervezés!

"Alternatív öltözékkollekció", az Iparművészeti Múzeum kiállítása (1. Fotó)

2. ONE-control: többfunkciós, könnyen kezelhető távirányító, amelyen összesen csak egy gomb van. Ezzel az egy kapcsolóval irányítható több elektromos eszköz is, például lámpák, televízió, csengő, orvosi műszerek. Többféle fogyatékosság esetén is jól használható, legyen az testi vagy/és szellemi, a különböző modulokból összeállítható egy saját igényekre szabott rendszer. Ez egy uruguay-i projekt eredménye.

"Többfunkciós távirányító", az Iparművészeti Múzeum kiállítása (2. Fotó)

3. Sorvezető-szenzoros ösvény: elsősorban a látássérültek hasznára váló projekt. Egy spanyol dizájnercsapat olyan tanösvényt tervezett és kivitelezett egy történelmi parkban, ahol a kert felfedezését sorvezető, a fontos helyeket felemelkedő fémkorlátok segítenek észrevenni. Emellett "érzékszervi megfigyelő pontokat", vagyis kis asztalkákat helyeztek ki, ahol a környezetet bemutató termények, levelek, szirmok vannak, ami évszak és helyszín szerint változtatható. Az asztalok és az információs pontok akadálymentesek.

"Sorvezető-szenzoros ösvény", az Iparművészeti Múzeum kiállítása (3. Fotó)

Szuper ötletek, remélem, szélesebb körben is elterjednek, és sokak életét teszik majd kényelmesebbé, színesebbé! A földszinti kerengőben található, kortárs formatervezéssel kapcsolatos kiállítás november 15-ig tekinthető meg.

Afrika: Patrick új világa

Patrick 15 éves, siketként született, Észak-Uganda egy távoli részén, ahol nincsenek siket gyerekekkel foglalkozó iskolák. Patrick még soha életében nem beszélgetett senkivel. Az apja, Charles foglalkozik vele. Csak nagyon alapvető gesztusokkal képesek kommunikálni. 

"Ha így beszélnék hozzá, mint most, nem érti. De ha rámutatok, hogy hozza a kapát, kimegy a kertbe." - meséli az apja.

Forrás: http://www.orijinculture.com/

"Itt ülünk, és a jelenlétében beszélünk Patrick-ról. Hiába néz minket, nem érti, amit mondunk. Illetlenségnek tűnik, de Patrick egész élete ilyen. Ám van itt valaki, aki ezen változtatni akar. Raymond maga is siket, és jelnyelvet tanít." - mondja a riporternő.

Nézd meg a folytatást a videón!

A feliratok fordítása (folytatás)

Raymond: - Régen én is pont olyan voltam, mint ő. Nem tudtam jelelni, csak egyet tudtam, elbújni félelmemben.

Riporternő: - Tulajdonképpen ez Patrick élete; az apja rámutat arra, amit meg kell csinálnia, és ha kész, a fiú visszamegy a kunyhójába, hogy egyedül töltse a nap hátralévő részét. 

Patrick sorsa nem szokatlan. Afrika dél-szaharai részén a siket emberek nagy részét soha nem tanították jelelni. Mivel nem tudnak másokkal kommunikálni, saját elméjük foglyai lesznek. 

Raymond gyerekként, egy maláriafertőzés következtében lett siket. Hat hónappal ezelőtt a fővárosba utazott egy intenzív jelnyelvi képzésre. Most visszatért a falujába, hogy valami olyat hozzon létre, ami itt még nem volt: most először jelnyelvtanfolyamot fog indítani.

• "Raymond, izgulsz?"
• "Nem, nem izgulok. Boldog vagyok, hogy hamarosan siketek jönnek ide tanulni."

Két óra van, megérkeznek az első siket diákok... és az óra elkezdődik.

• "Az óra már megy, de Patrick még nincs itt, és attól tartok, hogy az apja nem tudta meggyőzni, hogy elmenjen otthonról."

Pár perccel később megérkezik. 

/Képek az óráról/

• "Patrick átalakulása lenyűgöző. Nem tudom elhinni, hogy ez ugyanaz a fiú, akivel tegnap találkoztunk."

Újabb siket tanulók jönnek. Többen mérföldeket gyalogoltak, hogy itt lehessenek. Van itt kilencéves kisfiú, és nyolcvan éves néni is. Az óra vége előtt mindenki kiáll a többiek elé. A többiek megszavazzák, hogy mi legyen az új (jelnyelvi) neve. 

Forrás: http://www.channel4.com/programmes/unreported-world/videos/all/patrick-speaks

Ez Patrick új jelnyelvi neve, ami élete végéig elkíséri majd. És ezzel át is keresztelték egy teljesen új világba.

FOLYTATÁS KÖVETKEZIK!

Tolmácsélet

Ma, szeptember 30-án van a fordítás nemzetközi napja.

Kik azok, akik fordításukkal kommunikációs hidat teremtenek a siket és halló kliensek között? Akik nap, mint nap azon dolgoznak, hogy zökkenőmentesebbé tegyék a hallássérültek életét, a sokszor nem túl rózsás körülmények ellenére is? 

Hát persze, hogy a jelnyelvi tolmácsok! 

Éljen-éljen, gondoljunk rájuk szeretettel! És ha még belefér az estébe, mosolyogjunk együtt a tolmácsszakma szépségein :)

forrás

A Világnap margójára

Milyen siketnek lenni? Hallássérültként hogy festenek a mindennapok? 

Több írás és film született már a témában, de most megosztanék egy újabb bejegyzést (pontosabban annak fordítását). Egy spanyol fiatalember tette közzé gondolatait egy közösségi oldalon, a Siketek Világnapja alkalmából. 

A szöveg magáért beszél. 

"Ricardo Ivan

szeptember 26., 15:16 · 

Siket vagyok. (SIKET, nem siketnéma)

1) Minden nap egy rezgős ébresztőórára kelek ki az ágyból. Néha az idegeimre megy. De legalább egyedül kelek fel. Igen, siket vagyok (SIKET, nem siketnéma).

Kép: Rezgős ébresztő

2) Ha tévét nézek, már úgy veszem le a hangot, hogy észre sem veszem. Ha felirat is van, elolvasom, vagy néha ott a jelnyelvi tolmács a kis négyzetben. 
Igen, siket vagyok (SIKET, és nem siketnéma).

3) Amikor a munkahelyemen reggelizem (pihenésképp), "hallgatom" a barátaimat a Facebookon, vagy a Whatsapp-on üzengetünk egymásnak. A telefonom az egyetlen kommunikációs eszközöm, és a megmentőm.
Igen, siket vagyok (SIKET, nem siketnéma)

4) Munka közben beszélek, küzdök, megoldásokat keresek, és igyekszem megfelelni a főnököm elvárásainak. Jól kijövök a kollégáimmal, bár nagy részüket nem értem 100%-osan, a beszédmódjuk miatt. Dupla erőfeszítésbe kerül. Igen, siket vagyok. (SIKET, nem siketnéma)

Kép: A szájról olvasás rémei, Matt Daigle

5) Nem hallom a szél zaját, a madárcsicsergést, az eső kopogását, sem anyukám vagy Michael Jackson (stb.) éneklését. De ami a fülemnek értékelhetetlen, az a szememnek nem az! Sőt, számomra még értékesebb. A szemeim a lelkem tükrei. A kezeim pedig híd a világhoz: beszédre, írásra használom őket, megérttetem magam velük, megosztom a gondolataimat a segítségükkel. Ez alapvetően nem sokban tér el Önöktől. Egyformák vagyunk. Csak annyi, hogy én nem pont úgy hallok és beszélek, és más a kiejtésem...
Igen, siket vagyok. (SIKET, nem siketnéma)

6) Focizom, mert már kiskoromban ez volt nekem a legfontosabb... segít megküzdeni a hallásproblémámmal. Ez nem jelenti azt, hogy a hallás nem hiányzik, és hogy a szemeim mindent visszaadnak, amit a hallás. Nem így van! Szerencsés vagyok, hogy van szaglásom, érzékelek a kezeimmel, vannak lábaim, de leginkább azért, mert beszélhetek a szüleimmel, hiszen gyerekkorom óta beszélek velük, ahogy tudok! Siketként az életem csodálatos!
Igen, siket vagyok (SIKET, nem siketnéma).

7) Tudok beszélni. Néhányan megértenek, főleg az empatikus típusok. Mások meg... nem igazán... Néha valóban nehézkes, pont olyan, mint amikor egy kínai próbál spanyolul beszélni.

Igen, siket vagyok (SIKET, NEM siketnéma).

Kép: codeblog.jonskeet.uk

8) A magam módján beszélek és a magam módján hallok. De pont ugyanazt csinálom, amit Önök: tanulok, dolgozom, informálódok, utazok, bulizok, vezetek, sportolok... Van saját életem, és úgy élem, ahogy Önök!
Igen, siket vagyok (SIKET, nem siketnéma), és büszkén kiáltom a világba!

9) Van egy nagyon fontos történetem még gyerekkoromból,  a kutyánkról. Hosszú évekig velünk élt. Hogy mennyire tisztában lehet egy állat azzal, hogy nem hallok! Szóval a kutyámat Tolo-nak hívták, imádtam! 
Egyszer az anyukám a nagymamámnál felejtette a lakáskulcsát, és nem is vette észre, én meg közben otthon aludtam, el tudod képzelni? Volt mobilom, de ki volt kapcsolva... anyukám megmondta Tolonak, Tolo, hívd ide Jesúst. Vagy húsz percen keresztül ugrált a kutya az ágyamnál és ugatott, és odavitt az ajtóhoz... nagyon durva, de ő szólt nekem, hogy az anyukám az ajtóban áll, és nincs kulcsa! Amikor kinyitottam az ajtót, Tolo rettenetesen kimerült volt, fú, nagyon megható volt, anyukám sírt, engem meg lenyűgözött az imádott kutyusom. Kicsi Tolom, mindig szeretni foglak! 
Igen, siket vagyok (SIKET, nem siketnéma). 

Kép: www.destinationsdreamsanddogs.com

Köszönöm szüleimnek mindazt, amit adtak és amiért harcoltak, hogy az lehessek, aki vagyok! Köszönöm apámnak és anyámnak, végtelenül szeretlek titeket! 

SIKET vagyok, de nem úgy, ahogy azt képzeled. 

A hallássérülésem láthatatlan, de érezhető. 

Ma van a Siketek Világnapja. Kellemes hétvégét kívánok Nektek! "

A jelnyelvtanulók kálváriája

A jelnyelvtanulók kálváriája

 

Hogy is kezdődött? Felfedezted a jelnyelv világát, és teljesen magával ragadott.

 

 

 

 

A jelnyelvórákon te voltál az eminens.

 

 

 

 

 

 

 

Megszállottan nézted a Youtube-on a jelnyelvi videókat.

 

 

 

 

 

 

Időnként siket rendezvényekre is benéztél.

 

 

 

 

 

 

 

 

Tudtad, hogy megtaláltad az életcélod.

 

 

 

 

 

 

 

De ez nem volt mindig így, megfizetted a tanulópénzt, és túlélted a jelnyelvtanulók kálváriáját. Hosszú út vezetett idáig!

 

 

 

 

 

 

Emlékszel, az első jelnyelv órán hogy néztél a tanárra?

 

 

 

 

 

 

 

És az a mimika sem jött valami könnyen.

 

 

 

 

 

 

 

De még mennyire, hogy nem!

 

 

 

 

 

 

Teljesen mindegy, milyen keményen próbálkoztál.

 

 

 

 

 

A jelgyakorlat órákon mindent leírtál, hogy legalább az alapvető dolgokról  tudj kommunikálni.

  Emlékszel, amikor először jeleltek hozzád?

  Elfogott a teljes pánik,

 ... mert még annyi sem jutott eszedbe, hogyan jeleld, hogy „Szia”.

  Úgyhogy inkább bevetetted a „jolly joker-t”.

Volt, hogy két siket beszélgetését figyelted, pont így.

És mikor végre sikerült eleget megérteni a beszélgetésből, hogy csatlakozhass, 

... mindig úgy érezted, hogy megzavartad őket.

És folyton attól rettegtél, hogy egyszer valaki majd így reagál, 

...vagy így.

Ezért úgy csináltál, mintha értenéd. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Titokban meg azért imádkoztál, hogy valaki mentsen már meg!

Aztán eljött a pillanat is, amikor a világ összes tettetése sem lett volna elég,

... és elgondolkoztál, minek is csinálod ezt az egészet.

Már majdnem feladtad.

Pedig végre tökéletesen sikerült a mimikád.

Aztán eljött a csodás pillanat, amikor először értetted meg siketek párbeszédét, 

... és alig tudtad legyűrni magadban, hogy ne ezt csináld, 

... vagy ezt,

... esetleg ezt.

(Az örömtáncot inkább félretetted későbbre.)

 

Már túl vagy a mélyponton, napról napra fejlődsz. 

De azért még hosszú út vezet a folyékony jelelésig.

Még mindig szükség lehet néha arra a bizonyos „jolly jokerre” (csak legalább már magabiztosabban csinálod). 

Úgy érzed, bár a Hallók világa a tiéd, 

... de belépőt kaptál a Siketek világába!

(Eredeti poszt)